FIZIKA

                                       SAIDA MAK FíZIKA?     

    

    

    Mundu ne’e kontroladu husi fízika, gravitasaun ne’ebé dada planeta hotu-hotu iha universe, aviaun ho todan millaun ba millaun ne’ebé bele semo, no la monu husi atmosfera,no bisikeleta ne’ebé bele halai ho ekilibriu. Buat hotu ne’e kontroladu husi fízika. Ne’ebé  bele sai luan tebes, tamba fízika ne’e mak siensia ne’ebé deskobre oinsá ita nia mundu no universu servisu. Komesa husi materia kiiko’an liu iha universu to’o objetu ne’ebé boot tebtebes hanesan galaksia. Koko hodi peskiza, inisiu to’o prediksaun ikus husi buat hotu iha mundu ne’e.

 Maibé fízika mós ajuda oinsá nesesidade lorloron nian bele servisu, inklui mós ba buat hotu ne’ebé penetrar ( L.I menembus) limitasaun lójika nian. “ Fízika mak siensia kona-ba buat hotu”. Bemvindu mai siensia kona-ba buat hotu.

 

    Imajina, aprende fízika ne’e hanesan imi sai ema detetivu ida, liu husi ain-fatin ne’ebé iha, ita bele peskiza tamba-sa fenómena ida bele akontese, hanesan mós Newton nia maneira deskobre katak mundu ne’e kontrola husi forsa abstratu ne’ebé boot tebes, ne’ebé hanaran gravitasaun. Newton só koko hodi sai detetivu, maibé nia kazu mak universu. Ne’e foin mak ida de’it, sei iha tan buat barak seluk, maibé universu duni mak hanesan ne’e hori uluk kedan só de’it mak peskiza hetan nia regra regra sira, liu husi nafatin tuituir ain-fatin misteriu nia ne’ebé iha, hanesan saida mak Newton halo.

Ho regra universu ne’ebé ita hetan sai barak liu tan, aumenta tan teknolojia ne’ebé ita bele kria iha ita nia moris. Maibé antes ita komesa, koko tok resposta, pergunta ne’e, imi sei imajina saida, bainhira imi rona liafuan “ Magia” ?, bele bele ida imi imajina mak hanesan baibain ne’e. Maibé imi fiar ka lae? , liu husi fízika loloos ne’e magia ne’e ita rasik bele kria, hanesan wifi, GPS, ka telefoni ne’e, ita bele haree hetan, maibé buat ne’ebé ita lahetan ne’e mak bele halo ita ko’alia telepatia ho ema iha mundu nia parte seluk, sem koneksaun balum. Hanesan mós ho bainhira sentena ema ne’ebé bele semo hanesan manu ( aviaun), ka kareta kuda ne’ebé bele lao sem kuda ( kareta) ka sasan balum ne’ebé bele koalia (telepone), buat sira ne’e hotu mak magia. No akontese duni inkrível ne’ebé mak só deit hatudu kona-ba oinsa universu ne’e bele servisu liu husi detetivu maka’as sira no arma ne’ebé naran fízika.

    Ita susesu hodi hetan ona, nia hun ida- ne’ebé inkrível liu mak, sei iha magia barak ne’ebé ita sedauk hetan iha universu mundu ne’e. Oke, tan ne’e mak fízika ne’e luan tebes, maibé sekuandu hakarak aprende, husi ne’ebé mak ita tenki komesa?, mai ita komesa husi tuir-mai ne’e…

 

 

v  Fízika klásiku

Fízika klásiku, ho nia sientista ne’ebé hasai uluk mak Isaac Newton.

Fíziku klásiku ida ne’e mak baibain ita sempre aprende iha eskola no sai hanesan sanak fízika ne’ebé útil tebes iha ita nia moris lor-loron. Ez;

-       Lei movimentasaun

-       Mekánika klásika

-       Mekánika fluida

-       Termodinámika

-       Lei universal husi gravidade

-       Ótika

-       Elektromagnétika, nsst.

    Liu husi sanak-sanak ne’e, mundu ne’e bele dehan hanesan mákina ne’ebé ita hatene ona nia segredu, buat hotu iha mundu ne’e, ita bele halo prediksaun, liu husi fízika. To’o tinan 1900 nia laran, sai limitasaun ita nian hodi haree universu. Maibé, tuir-mai misteriu balum mosu. Planeta merkuriu sirkulandu lais liu duke lolo’os ne’e, hanesan mós buat estrañu (L.I aneh) barak ne’ebé akontese iha eskala ne’ebé kiko’an liu, ema fíziku sira diskonfia iha ain-fatin ne’ebé hatudu katak, iha buat balum ne’ebé boot liu iha liur ne’eba. Buat ne’ebé to’o labele esplika husi fízika klásika. Ema detetivu fíziku sira mós koko peskiza ain- fatin ne’e loos duni katak, sira hetan rejiaun fízika foun rua ne’ebé sedauk traduzidu no interesante tebes, ne’e mak: relatividade no fízika kuántika.

    Relatividade, deskobrendu husi ema ne’ebé jeniu, hanesan Albert Einstein, nia teoria ne’e sakuda ( L.I mengguncang)tebes mundu, no muda tebes komprendesaun saida de’it ne’ebé ita hatene ona kona-ba universu. Entaun Einstein deskobre katak, ita nia mundu ne’e laos objetu ne’ebé rasta ba malu, maibé ita nia mundu ne’e narealidade ho nia forma mak hanesan hena.  Imajina, fatin mamuk ne’e mak hena ne’e, bainhira ita tau objetu ruma ne’ebé  todan, mak ita nia hena ne’e sei hetan presaun no hena ne’e sei sai dobradu (L.I bengkok). Entaun, tamba dobradu, objetu seluk ne’ebé iha nia  sorin sei monu no dada-an hodi kria efeitu gravitasaun. Ita bele rona hanesan la’os lójika tebes. Ida ne’e foin mak nia superfísie!, narealidade ita nia hena mundu ne’e vinluladu ( L.I terikat) ho tempu, bainhira hena ne’e aumenta ka ita nia sala ( L.I ruang) sai dobradu, ka tempu maka sei lao kleur liu iha área.

Ho simples liu ba ita komprende, koko tok ita imajina, ita sae hela aviaun avansadu, tuirmai liu husi sala ne’ebé dobradu tebes, imi sei senti tempu ne’ebé neineik liu fali sala  ne’ebé reta/ horizontal. Prinsipalmente, tempu ne’e narealidade bele sai dobradu, no bele  halo sai manipulasaun. Relatividade ne’e mak susesu ona hodi sobu misteriu husi problema órbitu merkuriu ne’ebé estrañu, to’o ita posivél iha GPS ne’ebé  avansadu tebes, maibé iha dalan seluk, iha detetivu  barak mak peskiza nia parte seluk.

 

 

v  Fízika kuántika

Fízika kuántika sira mak hanesan , ez:

-       Teoria kuántika de kampu

-       Teoria átomu

-       Fízika nuklir

-       Fízika de material, nsst.

    Iha fízika kuántika sei haree kona-ba peskiza oinsa mundu ne’ebé kiiko’an tebes, ne’ebé kondensa arumadu hotu ita servisu, dala ida tan, ida ne’ebé surpreendente ( L.I mengejutkan) tebes, narealidade buat barak ne’ebé la lójika akontese iha mundu  kiiko’an ida ne’e. Ezemplu hanesan, objetu ida hanesan eletraun bele eziste iha fatin rua dala ida, no mós bele iha forma rua dala ida.  Sim, interesante tebes, maski ita rona hanesan iha filme fiksaun sira, maibé tela ( L.I layar) ne’ebé imi haree daudaun ne’e no komputador ne’ebé hanesan baze sivilizasaun modernu, bele moris tamba koñesimentu ita nia iha mundu kuántika.  Maibé, dezafiu iha mundu kiiko’an tebes ida ne’e iha regra barak iha fízika klásika no relatividade ne’ebé la funsionalidade. Ida ne’e kauza husi poblema entendimentu husi ita nia mundu, ne’ebé sei barak hanesan puzzle ne’ebé sedauk kompletu, entaun ita to’o ona iha misteriu universu daudaun ne’e.

Detetivu sira ne’ebé sei nafatin deskobre teoria ne’ebé bele kombina buat hotu. Sedauk iha ema ida ne’ebé susesu to’o agora, sei iha tan ain-fatin misteriu nian ne’ebé restu barak hela entre buat ne’ebé ita temi ona. Hatudu katak ita foin deskobre 5 % husi regra universu ne’e.

 

Mai ita hotu haree no komprende istoria ne’ebé sai hanesan mata-dalan ba ita hodi komprende liu tan fízika ne’e liu husi video da-2 mata-dalan iha UMA “Mata dalan sira”