KIMIKA

SAIDA MAK KÍMIKA?

  

    La’os de’it iha laboratoriu avansadu ne’ebé nakonu ho fórmula ne’ebé komplikadu, iha klase laran gás silindru ne’ebé ense ho líkidu koloridu, maibé kimia, iha ita nia leet, hanesan: ama ne’ebé tein iha koziña, kor sira iha roupa ne’ebé ita uza, to’o foguete (L.I rekot) ne’ebé lori astronauta sira ba iha espasu sidereal (L.I luar angkasa), buat sira ne’e ajuda husi siensia ne’e. Tamba kimika mak sasan-sasan sira ne’ebé iha ita nia leet (ne’ebé ita haree, ne’ebé ita respira ne’ebé halo ita iha no hamosu sentimentu ne’ebé furak tebes ne’ebé ita ema iha, ne’e mak domin). Prepra-an ba hodi explora iha galaksia ne’ebé boot tebtebes no prepara-an haree mós sasan ne’ebé kiikko’an liu iha mundu, tamba iha ne’eba, no iha ne’ebé deit mak, ita hetan siensia kímika.

    Dahuluk liu, ita tenki hatene lai kona-ba saida mak siensia ne’e rasik, bainhira imajina, kímika ne’e hanesan parseiru, sim!, tamba hodi bele sai hamutuk, hodi halo substansia foun ida, substansia ne’ebé lahanesan sei haree kompatibilidade ( L.I kecocokan) ba malu, se bainhira adekuadu ( L.I cocok), sira mós sei hakbesik-an to’o finalmente inventadu ( L.I jadian).

Oke, oke, ita foti ezemplu hanesan masin, loloos ne’e masin mak, rezultadu kazamentu entre elementu rua ne’ebé dada malu, to’o finalmente sai masin. Maibe la’os masin de’it, ingridiente( L.I bahan-bahan) sira hotu ne’ebé ita bele haree, kaer, ka senti iha mundu ne’e mos formadu ho modelu hanesan ne’eba hotu, tamba sira adekuadu ba malu duni ona, ezemplu:

1. 

2. 

3.

Tamba atu bele hamutuk, tenki abordajen (L.I pendekatan) uluk lai, tan ne’e kímika,hanorin mai ita hodi komprende uluk karakte-karakter husi substansia ruma.

Sim iha siensia ne’e, ita bele haree deskrisaun husi sira uluk, hodi hatene karakter husi substansia ne’e:

·         - Hidrogeniu ( Ha’u sei sai ida ne’ebé primeiru liu ba ó)

                                  Profile

Periodu : 1

N. atómiku: 1

Deskobre husi: H. Cavendish

Forma jeral: gazes

Grupu: 1A

 

Ka ida ne’e,

·         - Kloro ( Ha’u la presiza tan negativu iha ha’u nia moris)

                                  Profile

Periodu : 3                

N. atómiku: 17

Deskobre husi: C. W Scheele

Forma jeral: gazes

Grupu: 7 A

 

Ka bele mós, substansia ne’ebé nia naran hanesan ho sientista koñesidu ne’e.

·         p- Einsteinium ( nu’udar sapiosexual)

                                  Profile

Periodu : 7                

N. atómiku: 99

Deskobre husi: A. Ghiorso

Forma jeral: Sólidu

 

Sim, tamba siensia kímika, hanesan de’it hafera sasan sira hotu iha mundu, hodi nune’e tuirmai ita buka reseita saida no ingridiente sira, hodi ita bele hodi halo reseita seluk ne’ebé perfeitu liu tan. Husi siensia ne’e, ita bele aruma fila fali pesas (L.I kepingan) mundu nian hodi uza ba ita nia nesesidade. No la’os de’it kahur ingridiente sira hodi sai hahan ne’ebé dura kluer, gostu no saudável,hanesan ayam potong. Kímika mós servisu hodi halo kombustivél ne’ebé ekonómiku (L.I hemat) ne’ebé halo transporte halai lais liu. To’o, liu husi peskiza ain-fatin sira ne’ebé belit-an hela iha ita nia isin, itq bele hetan ona misteriu husi ita nia orijem, no nia resposta mak, substansia simples ida, ne’ebé liu iha tinan millaun ba millaun kleur liu hodi dezenvolve sai moris ida ne’ebé furak no komplikadu tebes, buat sira ne’e hotu komesa husi kompostu kímiku ida, naran RNA (ribonucleic acid).

    Maibe, loos kedan, katak, presiza tempu ne’ebé naruk tebes, hodi to’o finalmente siensia kímika to’o iha ne’e, iha teste rihun-ba-rihun ne’ebé falla, no esperimentu ne’ebé oho vitima barak, no kalan-kalan ne’ebé naruk ba deit estuda no hodi bele hetan prova ne’ebé loos. Buat sira ne’e komesa husi koko ba koko hafahe ingridiente ne’ebé adekuadu ho nia grupu, hodi nune’e fó nia naran.  Ida ne’e hotu halo sai dokumentasaun, husi sientista Antoine Lavoisier iha nia kadernu ne’ebé koñesidu naran Traité Élémentaire de Chimie ( 1789).

Hodi tuir-mai, sientista sira ne’e mós ( John Dalton, JJ Thomson, Ernest Rutherford, Niels Bohr) komesa komprende ona saida mak molékula, saida mak elementu, to’o finalmente,no  saida mak átomu.

 

    Agora, tinan millaun tuir-mai, kímika dezenvolve-an liu tan, to’o nia kampu sira ne’e hotu, hanesan:

1.    Kímika analítika

2.    Kímika fízika

3.    Kímika teoria

4.    Kímika anorgánika

5.    Kímika orgánika

6.    Biokimia

Husi sira ne’e hotu, ita sei fahe tan, tamba de’it nia luan tebes. No tamba de’it  investigadór iha tempu uluk nia servisu maka’as  sira ne’e mak, halo ita bele uza kímika didi’ak iha ita nia moris. Maibé, loos duni katak, antes ita uza, ita sei nafatin peskiza no aruma-aruma substansia ruma lai.

Hanesan mós ho sientista sira ne’ebé dezenvolve teoria atomu ohin ne’e, sira ne’ebé observa aranju (L.I susunan), elementu to’o nia abut, (Kímika analítiku). Sim, hanesan deit iha kímika mós iha nia detetivu, ne’ebé loos duni iha área estudu ne’ebé hanaran ( Kímika fízika) iha ne’e,ita sei haree ingridiente kímika ruma liu husi pontu de vista (L.I sudut pandang) fízika. No hanesan ho saida mak ita lee ona kona-ba fizika, husi ne’e mak ita bele halo materiál-materiál avansadu ne’ebé kualidade.

    Ho serteza katak siensia kímika ne’ebé foku liu ba nia teoria ne’e sempre iha hanesan (Kímika teoria). Kímika teoria, foku liu ba baze-baze no dezenvolvimentu siensia kímika. Husi dezenvolvimentu modo-modo matemátika, espesialista sira explora kímika kuantíka, no ida ne’e sai lida (L.I pegagang) principál ita nian hodi halo komputadór futuru ne’ebé sei sai lais tebes liu.

Naturalmente iha tempu modernu agora, konseitu kímika sei lori aplikadu liu duke teóriku. Loos duni ida ne’ebé ita hakat liu tiha ona mak nu’udar kímika ne’ebé besik tebtebes iha ita nia moris. Bainhira ita haree iha ita nia leet, kuaze produtu industria ne’ebé ita uza ne’e mak nu’udar rezultadu servisu kímika anorgánika. No ida ne’e mak meta (L.I tujuang) principál husi (kímika anorgánika )ne’ebé deskobre produtu kímiku no karakter-karakter foun ne’ebé bele útil ba industria kímika, kona-ba mundu nia laran tomak. Ezemplu, hanesan;

-       Agente limpadór toilet ( H2SO4)

-       Safira ( AL2O3)

-       Masin (NaCL)

-       Komponente chip (SiO2).

 

    Agora,bainhira ita haree besik liu, kímika la’os de’it hanorin ingridiente sira ne’ebé la moris. Iha mós ( kímika orgánika), ne’ebé foku liu hodi hanorin element-elementu ne’ebé kiiko’an liu ne’ebé sai baze ba moris. Ezemplu, hanesan: Karbonu (C), Hidrogeniu (H), Oksijeniu (O), no Nitrogeniu (N). Liuhusi hanorin ida ne’e, espesialista sira deskobre no halo substansia-substansia foun ne’ebé nia baze mak element haat ne’e. Hanesan kombustivél ne’ebé ense ba ita nia transporte, to’o plastíku ne’ebé agora nia gostu nunka mais hotu. Kímika orgánika ne’ebé foku liu ba element baze iha moris ne’e. Entaun husi ida ne’e mak, mosu ona ( Biokimia), nu’udar dalan siensia kímika  ne’ebé estuda kona-ba moris ne’e rasik. Sim, kímika la’os de’it iha ita nia leet, maibé, nia iha ita nia laran.

Aranju (L.I susunan) ema nia isin ne’ebé komplikadu tebes ne’e, loloos ne’e sai hanesan rezultadu husi reasaun-reasaun kímika simples, ne’ebé nia total barak tebes, to’o ita nia konsiensia agora ne’e. Sim, hanesan mós ita ho ita asiste video ruma, narealidade mak funsaun husi  kímika iha ita nia sélula-sélula sira ne’ebé iha ita nia kakutak. Ita moris no respire, oksijeniu tama iha ita nia isin, no ba raan hodi metabolismu, buat sira ne’e hotu mak, biokimia.

Ida ne’e foin parte kiik balum husi ema. Hanesan ita lee ona husi fízika, hodi ita hatene fila fali katak, material ne’ebé ita deskobre foin mak 5% husi regra universu nian. Ho kímika mak halo ita hatene, katak materiál hotu ne’ebé iha, formadu kuaze tinan 14 millaun liu ba. No to’o agora, só de’it halo reasaun no halo reasaun, muda formatu sai materia primeiru no material seluk, sem aumenta ka diminui, ka ho liafuan seluk hidrogeniu ne’ebé ezesti iha ita nia isin laran. Hanesan de’it ho hidrogeniu-hidrogeniu ne’ebé iha esensial (L.I inti) fitun-fitun universu, iha formatu husi fitun-fitun iha espasu (L.I angkasa), iha ita nia laran, no ne’e mak kímika.

 

Mai ita hotu haree no komprende istoria ne’ebé sai hanesan mata-dalan ba ita hodi komprende liu tan kÍmika ne’e liu husi video da-3 iha UMA “Mata-dalan sira” .